Rendszeres olvasók

2013. május 21., kedd

Hiányzol...(Én írtam)

"Úgy érzem nem tudok lélegezni,
És így már nem is tudok létezni,
Mert fuldoklom a hiányodban,
Mindig te érintésed hiányoltam,
Sokszor hosszú órákat késtél,
És mikor azon az ajtón kiléptél,
Végleg összetört minden álmom,
Most miért kell ennyire fáznom?
Összetört szívem súlya túl nehéz,
Hiányzik ajkad mi engem becéz,
Reszketek, mert belül megfagytam,
Széttépted lelkem, és meghaltam,
Fáj, ez oly nehéz de nem sírhatok,
Nincsen senkim kiben bízhatok,
Csak szerelmünk és te voltál nekem,
Úgy fáj, hogy már nem vagy velem"





"Magány: amikor azok az emberek akiket szeretsz boldogok nélküled is"

Szeress..(Én írtam)

Vörös könny cseppent festékként ingemre,
Szívemet földre dobtad, összetört örökre,
Fellegekbe emeltél, és leejtettél a magasból,
Ó mondd, hányszor löksz még el magadtól!

Szeress engem is úgy, ahogy őt szeretted,
Mert tudom, hogy őt soha nem felejtetted,
Úgy ölelj át, ahogyan őt is karjaidba zártad,
Mert mostanában amit látok, az csak árnyad,

Mit jelentesz nekem?Nyisd ki szemed és lásd!
Szeress, úgy mint még azelőtt soha senki mást,
Vagy talán el kellene, hogy engedjelek végleg?
Szeress vagy ezt fogom tenni nem számít ha vérzek!



"Nem vagyok én Tolvai Reni, hogy hagyjalak menni!"