Némán bámulok ki a jeges ablakon,
Nézem a világot mely számomra megfagyott.
Nem hallok semmi zajt,
Csak az esőcseppek keltette morajt,
Nem látok mást, csak a havas tájat,
Mi ellepi a haldokló bokrokat és fákat.
Az élet jelét már nem észlelem,
Itt már nincsen élő csak élettelen.
A szennyezett földből nem nő több virág,
Körülölel engem a megfagyott világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése