Gondolj majd rám, ha már nem leszek,
Ha már többé levegőt nem veszek,
És szemeimmel nem látom a világot,
Ültess síromra egy gyönyörű virágot.
Gondolj majd rám, ha magányos vagy,
Ha nem lesz más ki cserbenhagy,
És arra, hogy többé nem hallod hangom,
Olyan, mint porban fekvő ifjúságom.
Gondolj majd rám, mikor elfeledsz,
És nem lesz más, kit összeszedsz,
Ez nem jelenti, hogy nem leszek veled,
Örökké élni fogok az emlékeidben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése