Rendszeres olvasók

2013. február 16., szombat

Vége...(Én írtam)

Szívem marja szörnyű bánat,
Reméltem még megtalállak,
De elgyengült már a testem,
És a hideg semmibe estem,
Zuhantam egyedül a mélybe,
A hatalmas sötét ürességbe,
Tudom nem kellene félnem,
Nem is kéne tovább élnem,
Elnyom hirtelen mint álom,
Békés és csöndes lesz, halálom.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése