Megreped, meghasad,
Tükörszeme megtapad,
De be nem törik.
Halkan ropog, megremeg,
Ha reá lépsz, ő elfeled,
S vékony jégen táncolsz.
Jeges hullám csapkod,
Bokádig ér, nyaldos,
S térdig merülsz.
Botorkálsz a vízben,
Süllyedsz minden ízben,
Elmerülni nem fogsz.
Szemgolyód jéggel telt,
Bőröd kék, s zöldre vert,
Jégtáblák közt lebegsz.
Vért könnyezel, lassan fagy,
Lelked tovaszáll, magad vagy,
Úszol a vízen.
Reped a jég, eped a szív,
Hátad feszül, görnyed az ív,
Megdermed a valóság.
Az élet sokféleképpen próbára tudja tenni az ember kitartását: vagy azzal, hogy nem történik semmi, vagy azzal, hogy minden egyszerre történik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése