Csúfos tettek,
Mik lelket ettek,
Gyarló vétek,
Tüdő remeg, szívből félek,
Érzés nélkül halva kélek.
Szolgalélek,
Lelketlenül, én nem élek,
Láthatatlan,
De nem érdeke táplálni,
Csak fájó testet használni.
Víz vagyok,
Mellyel szomját oltaná,
Egy pohár,
S csak testem foghatá,
Mert lelkem nem látá.
Halott élő,
Fájdalmam meg nem hatott,
Így lettem én élő halott,
Új létre kelék,
Menthetetlenül halék.
Táncoló báb,
Egy lelketlen árny,
Így forgok én lelketlen,
Sérült testem fektetem,
Égő lelkem temetem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése